XV. Európa Jövője Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Találkozó

  2018. július 1-8. Kecskemét | 1- 8th July 2018 Hungary

15th Future of Europe International Children and Youth Meeting
  • Európai Civil Díjjal kitüntetett szervezet - Brüsszel, 2006.
  • Kiváló minősítésű művészeti fesztivál

Kecskemét Magyarország középső részén fekszik, félúton Budapest és Szeged között, majdnem egyenlő távolságra hazánk két nagy folyójától, a Dunától és a Tiszától. A nyelvészek egy része szerint a megfejthetetlen eredetű helynevek közé tartozik Kecskemét. Mások a kecske szót tekintik alapnak, a „mét" járást, menetet jelent. A kecske mellett szól, hogy a 13. században Szent Miklós püspök — a legrégibb helybéli templomnak — a Barátok templomának védőszentje, a megtérített új híveknek tenyésztésre kecskét ajándékozott. A magyar ugyan nem kecsketenyésztő nép, de lehetettek ezek az akkoriban itt élt bolgárok, akiknek nyelvén a „koziczkameta" kecskejárást jelent. Ezt is magyaríthatták később Kecskemétre. Az egykori történelmi iratok Aegopolisnak, azaz Kecskevárosnak hívták a települést, s a város régi, fatárgyat, állatot megjelölő égetőbélyegzője a Bak csillagkép jegyével egyezett.

 

Az időszámítás előtti első évszázadban Kecskemét környékét szarmaták szállták meg, és ettől az időszaktól kezdve a mai város környékén éltek emberek. Bár egyesek, így a város első történetírója, Hornyik János feltételezték, hogy e környéken állott a szarmata jászok Partiskum nevű városa, állandó település feltehetőleg csak a honfoglalás után alakult ki először. Az 1200-as évek elejére — mint az országban másutt is — templomok köré tömörülő 200-300 főnyi népességű falvak alakultak ki itt is, de ezeket a tatárjárás elpusztította. A községek egy része a kunok betelepítésével éledt újra.

Kecskemét, mivel fontos kereskedelmi út mellett feküdt, vámszedő- és vásározóhelyként hamar kiemelkedett a környező települések közül, s 1368-ban már oppidumként, azaz városként említi Nagy Lajos király egy oklevele. Kecskemét kedvező fekvésének köszönhetően gyors fejlődésnek indult, elsősorban a kereskedelem terén. A fejlődés újabb szakaszát jelentette a török hódoltság időszaka, amikor az állandó harcok, majd a szpáhi földesurak miatt a városba menekültek a környék lakói. Kecskemétet a természetes védelmen kívül különleges és kivételezett jogi helyzete is megkímélte az állandó zaklatástól, ugyanis a budai pasának közvetlenül adózott, s így annak védelmét is élvezte. Kecskemét fokozatosan magába olvasztotta a falai közé menekültek földterületeit, s az ily módon használatba vett területeken messze földön híres legeltető állattenyésztés alakult ki. Az 1700-as évek elejére már mintegy 2000 négyzetkilométernyi területen közel 30.000 szarvasmarhát legeltettek.

Kecskemét fokozatosan elszakadt a környező kiskun vidékektől, s egyre inkább Cegléd és Nagykőrös fejlődésével mutatott rokonságot. A három város mezővárosi fejlődés útját járta. A középkori oppidumot sohasem övezték falak, csak sáncárkok, ezek helyén vezet most az E75-ös főút.

A Rákóczi-szabadságharc alatt, 1710-ben végleg Habsburg-kézre kerül, s mint halmaztelepülés fejlődik tovább. A városkép egyébként — akár szinte valamennyi alföldi mezővárosé — övezetes szerkezetet mutat: legkívül a tanyavilág; ezt követik befelé haladva a kertek és gyümölcsösök, kisebb-nagyobb házakkal; majd a falusias jellegű, még közelebb a központhoz — már a sáncárkokon belül — kövezett kisvárosi utcák következnek akácfákkal szegélyezve, végül a nagyvárosias mag.

Kecskemét polgári átalakulásának fontos állomása, hogy vezetői 1832-ben egyösszegben megváltják hűbéri terheit. Ekkor kezd kibontakozni a tájra mindmáig meglehetősen jellemző homoki kertészkedés és szőlőkultúra, amit a századvégi országos filoxérajárvány sem gátol meg. A város az elsők között kapcsolódik be az 1848-as honvédtoborzásba: 1848. szeptember 25-én a régi vásártéren mondja el Kossuth Lajos híres hadba hívó beszédét. A kiegyezés után, 1868-ban innen indul ki az Asztalos János vezette parasztmozgalom, mely országos méreteket ölt 1870-ben Kecskemét megkapja a törvényhatósági jogú város címet. A századfordulótól a város fejlődése már lényegesen különbözik a másik két várostól: Nagykőröstől és Ceglédtől.

1911. július 8-án egy nagy erejű földrengés súlyos, mintegy 8 millió aranykorona értékű kárt okoz. 1950-től Bács-Kiskun megye székhelye lett, s jelentős százezres modern várossá fejlődött — mindazokkal a sajátosságokkal, amelyek az urbanizált településeket jellemzik.

Támogatók/Sponsors

  • tamogatok3.jpg
  • tamogatok2.jpg
  • tamogatok.jpg

Európa Jövője Egyesület
6000 Kecskemét,
Kápolna u. 24., Pf. 312.
Tel./Fax: +36 76/484-010
Üzenetküldés:
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

NKA logo 2012-01 kont

Az oldal fejlesztését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta

 

Kérjük, amennyiben lehetőségei engedik adója 1%-ának felajánlásával vagy egyéb adománnyal támogassa egyesületünk munkáját:
Európa Jövője Egyesület
Adószám: 19045827-1-03
Köszönjük!